zila.hirek18.hu

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:


Ifj. Zila Lászlónál jártunk a pestszentlőrinci Zila Kávéházban
Bizonyára mindnyájan úgy vagyunk vele, hogy kellemes, szép helyre szívesen megyünk, körülnézünk és gyönyörködünk, jól érezzük magunkat és örömmel időzünk ott. A szép és a jó hiányzik az életünkből. A Zila Kávéházban, a Zila/Krisztina Cukrászdában, a Zila Étteremben - úgy tűnik - a szép együtt van a jóval.
Ifj. Zila Lászlóval beszélgettünk náluk.
.................. Nézze meg a galériát! Képre kattintva nagyíthat és lapozhat. >


Beszélgetés ifj. Zila Lászlóval

- Itt vagyunk a XVIII. kerületi gasztronómia fellegvárában, a köznyelv sokféleképpen emlegeti, Zila Étterem, Zila Kávéház, Krisztina Cukrászda. Azt szeretném kérdezni a legilletékesebbtől, ifj. Zila Lászlótól, hogy a fenti elnevezések közül vajon melyik a helyes, melyik szolgáltatásuknak van prioritása: az étterminek, a cukrászdainak, vagy esetleg a kávéházinak?

- Szeretettel üdvözlöm, örülök, hogy sor kerülhet erre a beszélgetésre. Azt el kell mondjam, hogy nem én vagyok a legilletékesebb, inkább úgy mondanám, hogy az egyik illetékes, és igazából mindegyik megnevezés helyes, sőt hívnak minket még Zila Cukrászdának is. Ennek a bonyolult, vagy bonyolultnak tűnő névnek története van, oka van. Mégpedig az, hogy édesapám itt a kerületben 1984-ben nyitotta meg a Krisztina cukrászdát. Azért Krisztina lett a cukrászda neve, mert a húgom akkor született, '84-ben és utána nevezte el, róla nevezte el Krisztinának. Ennek már harminc éve. Ez a kis cukrászda itt a mostani kávéház mellett egy kis épületben volt. 2003-ban költöztünk át, ekkor lett Zila Kávéház a neve. Azért váltottunk a Zila Kávéházra, hogy jelezzük, ez egy családi vállalkozás, és a Zila név fennmaradjon, megmaradjon, és hát, hogy ez igazából már nem csak Krisztináról szól, hanem mindannyiunkról. Ezért lett Zila Kávéház név.
És azért, hogy minket itt mindenki, nagyon sokan Krisztina Cukrászdaként ismer. A Krisztina nevet is szerettük volna megtartani. Ezért lettünk Zila Kávéház és Krisztina Cukrászda. Ez 2003-ban volt.
Aztán, amikor megnyitottunk, mi egy igazi kávéházi hely szerettünk volna lenni, ahol elengedhetetlenek az alkoholkoktélok. Viszont mivel itt mellettünk van a Gulner iskola, egy rendelet értelmében alkoholt csak akkor árulhatunk, hogy ha étteremként van meleg étel. Ezért egy kis grill étlappal, egy 6-8 tételes étlappal indultunk, és egy nagyon kicsi konyhával, hogy tudjunk alkoholt is felszolgálni, igazi kis kávéházi hely legyünk. Amikor megnyitottunk 2003 januárjában, már nagyon várták itt a helyiek a nyitást, úgyhogy megrohamoztak, szó szerint megrohamoztak minket és a kicsi konyhánk, a kis étlapunk nagyon hamar népszerű lett olyannyira, hogy igazából nem győztük az iramot. Tehát, egyszerűen nem tudtuk kiszolgálni azt az igényt, ahogy itt a vendégsereg jött. Már nem csak a cukrászsüteményeket szerették volna, hanem az ételeinket is. Nagyon hamar - 2004-ben - újabb fejlesztésbe, bővítésbe kezdtünk és nem ahol most vagyunk, hanem itt a mellette lévő részben a télikert étterem rész felépült, illetve felette egy modern, igazán jól felszerelt konyha. Így ezért 2004-től teljes értékű étteremként is funkcionálunk. A nevet tovább bonyolítva lettünk Zila Kávéház, Krisztina Cukrászda és Étterem. Igazából cukrászda is, kávéház és étterem is vagyunk.

- Akkor, ha jól értem, végül is prioritás nincsen, hanem ezek a szolgáltatások egyenlő rangban foglalnak helyet egymás mellett, és így funkcionálnak.
- Hát azért prioritás van. A cukrász vonalunk mégiscsak harminc éves múltra tekint vissza és az a mai napig az elsődleges funkciónk, tehát prioritást élvez. Ezért is sokan neveznek minket - főleg a szakmában - Zila Cukrászdának és nem Zila Kávéháznak. Mert mi elsősorban még mindig cukrászda vagyunk, bármennyire is egyébként fontosnak tartjuk a kávéházi, illetve az éttermi jelleget. Ott is szeretnénk a fronton lenni, de azért elsősorban cukrászda vagyunk. Édesapám, aki ezt az egészet létrehozta, megnyitotta, ő egy igazi vérbeli mestercukrász, úgyhogy azt mindenképpen prioritásként kezeljük. Hozzáteszem, hogy ő egyébként az étteremben, a konyhán is nagyon jól érzi magát. Ott már a hurkától kezdve a kolbászig ő tölti, házilag füstöli. Úgyhogy azért ott is megvannak a szakmai alapok bőven.

- Köszönöm szépen! Úgy tudom, hogy ez egy régi épület. Hogy patinás, az biztos, azt magunk is láthatjuk, vagy bárki, aki bejön. Tehát egy patinás cukrászdában vagyunk. Szívesen hallanánk a historia domus-ról, tehát a ház történelméről, a ház történetéről, és természetesen a Zila Cukrászda történetéről is még egy-két kiegészítő szót, bár már az előzőekben hallottunk erről.
- Kénytelen voltam a név miatt egy kicsit. Biztosan sok kerületi, tizennyolcadik kerületi tudja, hogy ez az épület, ahol vagyunk, ahol a Zila Kávéház van, most már több, mint száz éves épület. Gróf Szemere Miklós 1902-ben vásárolta meg a Zila Kávéháznak helyet adó épületet, illetve bocsánat nem is az épületet, hanem itt a Cséry birtokot. Ő Bécsből - azt hiszem - két millió koronás szerencsejáték-, kártya-nyereménnyel tért haza, és a Cséry birtokot vásárolta meg. Akkor itt felparcellázásra és eladásra került több terület és ő így vette meg ezt a

Javasolt a teljes képernyőnézet >

 

birtokot. A nyereményéből építtette föl ezt az épületet, amit lövőháznak építtetett meg. Az épület egyébként már akkor is nagyon modernnek számított. Azt szeretjük elmondani, hogy a tetőszerkezetét tartó fesztáv mindenféle födém nélkül önmagában megtartja a tetőt és a mai napig is ez a szerkezet van. Tehát a tetőszerkezet is száz éves, most már több, mint száz éves struktúra és ez egyébként az épület galériáján gyönyörűen látszik is. Az eredeti szerkezet. Tehát ez egy száz éves épület. A lövölde, lövőház 1903. május 5-én nyitott meg. A megnyitáson miniszterek, grófok, főnemesek, nagyon rangos emberek vettek részt. Először az országos, nemzeti és aztán pedig nemzetközi lövő versenyeknek, lövészetnek, sportlövészetnek adott helyet ez az épület. Itt a mögöttem levő hátsó részen volt a lövőtér, arrafele lőttek. Itt komoly felkészülések, illetve események voltak. Jelenleg is megtekinthetők a korabeli fegyverek. Ebből egy-egy kisebb kiállítást a falon létrehoztunk - erre a kezdetekre, múltra visszautalva.
Fontos, neves esemény volt az 1912-es Stockholmi Olimpia. Prokopp Sándor pestszentlőrinci sportoló itt készült fel az olimpiára és ő aranyérmet is nyert. Tehát az ő neve, egy olimpikon neve is fűződik ide az épülethez. Aztán 1913-ban Krúdy Gyulát mindenképpen meg kell említenünk Szemere Miklós mellett. Ők barátok voltak. Krúdy Szemerének a közeli baráti köréhez tartozott, és Krúdy többször járt itt. A Kékszalag hőse című művében több fejezetet egyébként ez az épület, a Szemere-lövölde, Szemere Miklós ihlette meg. A vörös postakocsi főhősét is és a Kékszalag hősét is Szemere Miklós után, tehát róla mintázta. Ehhez majd később fog kapcsolódni, hogy mért hangsúlyozom ennyire Krúdyt. Szelleme itt van, és ide kötődik ehhez az épülethez. Erre nagyon büszke vagyok, illetve büszkék vagyunk. Ezt fontosnak tartjuk. Már csak azért is, mert száz évvel később ennek az épületnek kávéházi jövője lett, tehát hogy van irodalmi múltja is. Haladjunk tovább!
Egészen 1928-ig tartott itt a lövészet. A háború közeledtével, illetve az I. világháború alatt itt a katonák készültek föl háborús célra. Harci céllal történtek itt lövészetek, és utána egészen 1928-ig megmaradt.
Aztán már betelepült a környék és a helyi lakosokat zavarta a hang, úgyhogy végül is beszüntették. Onnantól fogva ez a helyszín, mint rendezvény központ, rendezvényhelyszín szolgált. Egészen a II. világháborúig: megint csak a lövőház funkcióját betöltve - a női levente szakosztályt szállásolták el itt. Nagyon jelentős patinás rendezvényhelyszín volt, a múltjából azért megtartott egy fontos szerepet.
A világháború után 1947-től közel negyven éven keresztül strand-öltözőként funkcionált. Ez egyébként már egy korábbi terve volt a településnek, hogy itt a lövőház mögött egy fürdőt hozzon létre. Történtek is próbafúrások, de meleg vizet nem találtak. Végül is egy strand nyílt itt mögötte, maga az épület pedig negyven éven keresztül strand-öltözőként funkcionált. Nagyon nem is fordítottak gondot a fenntartásra, illetve az állag megőrzésére. Aztán valamikor 1984-ben édesapám itt a strand-öltöző épülete mellett egy kis területet bérelt, és ott építette föl a kicsi Krisztina Cukrászdát. Mi akkor kapcsolódtunk be így családilag a lövőház, a Szemere-lövölde életébe. Én visszaemlékszem azokra az időkre, ahogy itt a strandra jöttünk. Nagyon sokat voltunk mi itt a strandon. Emlékszem a kígyózó sorokra a fagyikért, a jégkásáért. A hétforintos krémesekre emlékszem, - volt az olcsóbb is, - amire én emlékszem, az a hétforintos krémes. Hatalmas tömegek a süteményekért… ez egy ilyen emlékezetes időszak volt. Gyerekkorunkat ez meghatározta: enyémet, a húgomét, öcsémét is, illetve mindannyiunkét. A "kis cuki", így hívtuk, illetve hát maga a strand. Aztán ezt a '90-es évek közepe táján bezárták több más fővárosi strand mellett a Május 1 Strandot is és privatizálták.
Akkor több éven keresztül itt az épületben egy billiárdozó-söröző üzemelt, akiktől végül is '98-ban édesapámnak sikerült megvásárolnia az épületet. Ezzel egy régi vágya, álma teljesült, mert ő már többször is - mivel csak bérelte a területet - szerette volna megvásárolni. Az igazi vágya az volt, hogy ebben, az akkorra már nagyon leromlott állapotú épületben egy cukrászdát létrehozzon. Ez sikerült is neki, '98-ban sikerült megvásárolnia. Utána több éven keresztül hosszadalmas munkával, állagmegőrzéssel, helyreállítással, végül is felújításra került a Szemere-lövölde és elnyerte a mai formáját.
A felújításban, a belsőépítészetben, a kialakításban ki kell emelnem Khell Csörsz díszlettervező, belsőépítész munkáját, családi barátot. Neki nagyon nagy szerepe van abban, ahogy kinéz ez a belső tér. A mai napig a tanácsát kérjük, hogyha bármit szeretnénk felújítani, megvalósítani. Csörszre mindig számíthatunk. Tehát őneki nagyon nagy szerepe van abban, ahogy ez a kávéház kinéz. Csak úgy, mint édesanyámnak, illetve édesapámnak is.
2003-hoz elérkeztünk, amikor a kis cukrászdából átköltöztünk ide a kávéházba és nagy várakozások közepette 2003 januárjában, január 14-én, majdnem száz évre az eredeti Szemere-lövölde megnyitójára, megnyitott a Zila Kávéház. Az elején onnantól, 2003-tól ugye azt már elmeséltem, hogy hogyan is lettünk mi kávéház, és mellette étterem is.

- Köszönöm. Tanulságos történet, mind a két vonatkozásban, a ház története is rendkívül érdekes, és figyelemre méltó, és nem kevésbé a Zila Cukrászda, Zila Kávéház
, Cukrászda, Krisztina Cukrászda története.
- Bocsánat én azt szeretem benne, vagy azért jó ez, mert ennek az épületnek már a múltjában is voltak olyan funkciók, mint az irodalom…, meg a vendéglátás, amit száz évvel később sikerült ide visszahozni. Ez mindig meghatározó hangulatot ad és légkört teremt ebben az étteremben, épületben. Úgyhogy ezt nagyon szeretjük, meg erre büszkék vagyunk, hogy ilyen múlttal rendelkezik ez az épület. Igyekszünk ennek megfelelően folytatni a munkánkat, hogy méltóak legyünk erre a múltra.

- Hát akkor szabad azt mondani, hogy valóban egy élő tradíció ez.

- Szeretnénk, hogy az legyen. Igen.

- Milyen fajta rendezvények lebonyolítására alkalmas a létesítmény és egyidejűleg esetleg több rendezvény megtartására is sor kerülhet?
- Most már három, úgymond, rendezvénytermünk is van, - nem dedikáltan rendezvénytermek - de három különálló terem. Az egyik ahol most itt helyet foglalunk, ez a legújabb, ez a Platánkert, 2008-2009 óta van meg ez a rész. Itt 50 fő fogadását tudjuk vállalni. A szomszédos teremben, a Télikertben olyan 60-80 főt, a kettőt összenyitva, akár 100 főt is. Van még a galéria, ez az eredeti lövőház épületében van. A galériát mi építettük mellé, tehát az eredetileg nem volt része az épületnek. Ez a nagy belmagasság lövőház volt, de a galériát, azt mi építettük be. Tehát a galérián olyan 110 fő fér el.
És hát, hogy milyen rendezvényeket vállalunk? Mindenféle rendezvényt. Családi, céges rendezvények, esküvő, keresztelő, születésnapok, baráti összejövetelek, céges vacsorák, nagyon sok cég aláírási ceremóniát is tart nálunk, szerződéseket itt kötnek, meetingeket, bemutatókat, termékbemutatókat s a többi. Nagyon sokrétű a termek kihasználása, nagyon sokféle rendezvényt tartunk itt.
Igen, tartunk egyszerre többet is. A Télikert-Platánkertben nem, mert ezek egymás mellett vannak, de a Galériát elkülönülve, tudunk párhuzamosan akár két esküvőt is tartani. Egyébként erre régebben több példa volt, hogy lent is volt egy esküvő, illetve fönt is. Sokszor a párok aggódtak, hogy a másik esküvő zavarni fogja. Nem, ez mindig ment, sosem zavarták egymást. Egy dologra kell odafigyelni, hogy a vacsora megfelelő időzítéssel legyen, hogy a konyha kellőképpen tudjon fókuszálni az egyik társaságra. Tehát a vacsora sosem csúszott össze. Ebben a fiúknak már nagy rutinjuk van, volt, ezt mindig ügyesen kezelték.
Emellett a Galéria kiemelt és állandó helyszíne a képkiállításoknak, megnyitóknak, dedikáltan azért van.
A családi és céges rendezvények mindenféle típus megtalálható. Vendégkörünk is a legösszetettebb, mindenféle vendég megfordult már nálunk. Talán az egyik leghíresebb vendégünk - biztos sokan tudják, sokan nem tudják - Angelina Jolie volt, aki személyesen itt fagyizott nálunk.
Erről kép is készült. Egy időben turizmus is volt, ellátogattak hozzánk, hogy hú tényleg itt volt Angelina Jolie, és akkor a képet, a fotót megtekinthették.

- Nagyon köszönöm! Arról szeretnék most beszélni Önnel, hogy az Ország Tortája címet elnyerve, a cukrászda országos hírnévre tett szert. Az természetes dolog, hogy nem csak a XVIII. kerületnek nagy öröm ez, hanem országos jó hír. De a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Kávéházi Esték rendezésével a kávéház - én csak így mondom - a Zila Kávéház, a művészet szentélyévé is vált. Szentély lett, mert országos hírnévre tett szert, nem csak a budapesti művészek tudnak erről már, hanem országunk legkülönbözőbb pontján élő művészek megfordultak itt - tudomásom szerint.  Azt szeretném megkérdezni, hogy talán Önnek valami vonzódása van valamelyik művészeti ághoz kifejezetten is, vagy valamelyiket gyakorolta, esetleg most is gyakorolja, valamint hogy kerültek kapcsolatba a
z Óbudán működő Krúdy Gyula Irodalmi Körrel, és milyen napi kapcsolatuk van velük?
- Teljesen véletlen folytán kerültem kapcsolatba a Krúdy Körrel.
Azt elöljáróban el kell mondanom, már csak az épület múltja miatt is, meg hogy itt mi egy kávéházat hoztunk létre, azt mindig is fontosnak tartottuk, hogy itt egy igazi békebeli, múlt század eleji kávéházi hangulat legyen. Hogy azt megvalósítsuk, ennek elengedhetetlen kelléke az újságok, a könyvek, az irodalom, a művészet. Ezeket a kellékeket én mindig is szerettem volna becsempészni a Zila Kávéházba.
Abban az időszakban, amikor kapcsolatba kerültem a Krúdy Körrel, én az üzletvezetője voltam a kávéháznak, és hát végül is 200
8-ban Dedik János és Kanizsa József, a Krúdy Kör titkára telefonon bejelentkezve kerültek ide hozzánk.
Amikor szóltak, hogy itt egy irodalmi rendezvénnyel kapcsolatban keresnek minket, akkor én egyből megörültem a lehetőségnek, és amikor kimentem hozzájuk és elkezd
tünk beszélgetni, hogy tulajdonképpen miről is lenne szó, és hogy ők kicsodák, akkor azt mondtam, hogy ennek itt kell lennie. Nemcsak most egy alkalommal, hanem hogy dolgozzunk együtt, és akkor állandó jelleggel jöjjön ide az irodalom, jöjjön ide a művészet, és akkor itt teremtsünk egy igazi kávéházi hangulatot, estéket. Az, hogy Krúdynak milyen kötődése volt ide magához az épülethez, illetve Szemere Miklóshoz, az meg egy jel volt. Így indult el a közös együttműködésünk, amit Szerződés-Megállapodással pecsételtünk meg a Krúdy Körrel, Dedik Jánossal, Kanizsa Józsi bával.
Most már több, mint öt éve, havonta, minden hónap harmadik csütörtökjén más és más kiállító művész mutatkozik be a Galérián. Ezeknek a kiállításoknak a megnyitója alkalmával számtalan művész, énekes, író, költő mutatkozik be, és ad nagyon színvonalas műsort, előadást. Egy-egy ilyen megnyitón 30-50 fő stabilan van, de nem egyszer volt már 80-100 fős közönség is. Fantasztikus, hogy ez most már több, mint öt éve van. Ha összeszámoljuk, több, mint 60 alkalommal volt már ilyen rendezvény. Rengeteg, és hát, mindig valami új van. Amellett nagyon sok a visszatérő arc, a kedves ismerős, akivel ilyenkor havonta jó egy pár szót váltani, újra látni. Ez nekem nagyon fontos. A kávéháznak is fontos, és büszkék vagyunk erre, hogy ez már ilyen jól működik, ilyen szorosan működik. Tavaly az ötödik évforduló alkalmával az a megtiszteltetés ért, hogy a Krúdy Körtől
Krúdy Díszoklevelet kaptam. A Krúdy Körnek az eredeti törzshelye az Óbudán működő Kéhli Vendéglő mellett - úgymond - a másik törzshelye a Zila Kávéház lett, ahol rendszeresen megjelennek és együtt dolgozunk. Erre nagyon büszke vagyok, hogy ez így működik. Ez egy nagyszerű dolog!

- Úgy hallottam, hogy az irodalmi részen túlmenőleg, tehát a költők, írók, versek és prózák, valamint kiadványok, könyvek, könyvbemutatók, tehát az írói esteken túl festőművészek, grafikusok, sőt mi több, még szobrász is volt, megfordult Önöknél. És úgy tudom, hogy valamennyi ideig a képgaléria látogatható is egy-egy festőművész kiállítása vonatkozásában. Így van ez?
- Igaz, igen. A Galériánkon az új kiállítás minden hónap harmadik csütörtökjén van, ahova bárki, bármikor jöhet. Szívesen látunk mindenkit, ahogy egyébként jönnek is. Tehát egy hónapig a kiállító festőművésznek, grafikusnak, szobrásznak a művei itt megtalálhatók. Nyitvatartási időben szabadon látogathatók. Ez nekünk is nagyon jó, hogy havonta megújul a Galériánk, mindig más-más köntösbe öltözik attól függően, hogy milyen stílusú a kiállító, a festőművész. Fantasztikus!
Bocsánat, azt el kell még mondanom, hogy az irodalmi esteket a Krúdy Kör szervezi. Anno ez Dedik János úrral indult. Ő volt, aki - Kanizsa Józsi bá, illetve a Krúdy Kör mellett - szervezte a művészeket, az írókat, összeállította a műsort. Ez egy fantasztikus erőbedobás volt részéről, amit véghez vitt. Azt hiszem, talán két éve, amikor már nagyon sok volt neki, - ez egy nagy feladat összehozni hónapról hónapra ilyen összetettségű és színvonalú műsorokat - akkor vette át Fényesi Tóth János a szervezést úgy, hogy azóta ő és Józsi bá aktív közreműködő felügyelete mellett a Krúdy Kör szervezi mindig ide az esteket, az irodalmi esteket, illetve a megnyitókat. Ez olyan jól működik, hogy már év elején előre be van táblázva: kik lesznek a kiállítók.
Engem sokszor megkeresnek, hogy szeretnének kiállítani, van-e lehetőség erre. Akkor mindig elmondom, hogy a Kanizsa Józsi bához kell fordulni, a Krúdy Körhöz, mert már be vagyunk táblázva. Ezt velük kell egyeztetni. Úgyhogy ez nagyon jól működik, és remélem, hogy ez sokáig megmarad így ez a hagyomány. Azon vagyunk, és egyre jobb lesz.

- Aztz is hallottam egyébként, hogy előadóművészek is fel-fellépnek Önöknél talán Keres Emil, Kossuth-Díjas színművész is az előadóik között volt?
- Így igaz.

- Valamint operaénekesek, Tálas Ernő, a Svéd Királyi Operaház tenoristája, és hallom, hogy egy új énekes tenorista is bemutatkozott Önöknél, Decsi András, aki fantasztikus sikereket ért el, hát ugye akkor méginkább illik az a kifejezés, hogy a művészet szentélye lett, mert hiszen a toll és az ecset és a zene egyszerre funkcionál.
- Így igaz.

- Zila Úr, Önnek valamilyen művészeti ághoz volt közelebbi szerencséje?
- Igen, én 12 évig zongoráztam, egészen kis koromtól, 5-6 éves koromtól fogva, itt a XVIII. kerületi Dohnányi Ernő Zeneiskolában tanultam Bábosik Ildikó néni kezei alatt. Ez nekem mindig is meghatározó volt: a zongora, a zene, a klasszikus zene - az életemben. Ehhez abszolúte vonzódom. Egyébként nekem a romantikus művek szerzői, Rahmanyinov, Csajkovszkij, akik közel állnak hozzám, de ma már nem gyakorlok annyira a zongorán. De azért időnként leülök, játszom. Biztos ezért is van az, hogy ilyen szívesen foglalkozom a művészetekkel, zenékkel.

- Köszönöm szépen! Hát lassan a búcsúzás percei közelednek, de mielőtt ez bekövetkezne, kérem, mondjon saját magáról, családjáról, gyermekeiről, néhány szót, valamint az elkövetkező időszak terveiről.
- Én itt élek a kerületben a feleségemmel és két gyermekemmel. A feleségemmel, mindketten ide jártunk a Karinthy Frigyes Gimnáziumba, amire rettentő büszke vagyok. Az az iskola nagyon fontos volt számomra, ezt meg kell mondanom. A nemzetközi érettségi programban vettünk részt, nagyon szerettük a gimnáziumi éveket. A Karinthy, az meghatározó volt. Na, és mi osztálytársak voltunk a feleségemmel, és hát, mi összejöttünk a negyedik végén. Igazából gimnázium után, illetve az utolsó évben és hát mi azóta is együtt vagyunk. Ennek most már 13 éve. Az esküvő…, házasok pedig az idén leszünk 6 évesek. Van egy 4 éves kisfiam, Áron Egy fantasztikus kis srác, ő már nagyon otthonosan mozog itt, ő a következő kisfőnök, mert bejön és akkor egyből intézkedik, meg teljesen otthonosan mozog. A kislányom most született októberben, most múlt 3,5 hónapos, Noémi.
A családhoz tartozik maga a kávéház, ez az épület, szüleim, testvéreim. Mindannyian itt élünk, itt dolgozunk, ez a második otthonunk. Édesapám az alapító, az egésznek a motorja, a folyamatos innovátor. Aki viszi előre és megállás nélkül csak fejleszt, új ötletei vannak, és tényleg így fantasztikus, ahogy itt ezt az egészet még most így már 60 év fölött így végzi., Egyszerűen iszonyatos energiával, lendülettel. Édesanyám, ő - ahogy mondják ezt - a háznak az asszonya, a házigazdája. Egy igazi jó házigazda: mindenen rajta tartja a szemét, virágoktól, dekorációtól, az emberekkel való kommunikáción keresztül. Ő, aki itt meghatározó személy. Van két testvérem, a Krisztinát, a húgomat. őt már mondtam. '84-ben született, róla lett elnevezve a Krisztina Cukrászda, ő is aktívan, abszolute itt van, ő most üzletvezetőként dolgozik, de ettől függetlenül is, mint ahogy mindannyian mindenen rajta tartjuk a kezünket, a figyelmünket. És van még egy öcsém, ő most múlt 21 éves, ő szakácsként végzett, de inkább a cukrászaton lehet megtalálni, mert én nem is tudom, hogy van-e fönt a konyhán főzött-e. Minden esetre a cukrászatban nagyon szeret lenni, fagyikat készít, tortákat, tehát ő ott van. Illetve a logisztikát ő végzi, szállít, a logisztikában nagyon otthonosan mozog.
Mindannyian itt vagyunk, itt dolgozunk.
Magamról azt nem említettem, hogy korábban üzletvezetőként dolgoztam, aztán, amikor született a kisfiam, Áron, akkor a reggel 10-től este 10-ig, 11-ig tartó munkakört váltottam, hogy azért otthon is tudjak lenni, és akkor átvettem az amúgy is egyre fontosabb általános cégvezetési feladatokat, a gazdasági vezetést, pályázatokat, a marketinget. Én vagyok itt a háznak a rendszergazdája, egyébként azzal szeretek is foglalkozni, az IT-részleggel. Akkor a sales-t végzem, tehát igazából egy ilyen átfogó cégvezetés az én szerepem.
Mindannyian dolgozunk azon, hogy előrébb haladjunk, hogy fejlődjünk.
Célok, tervek ugye az volt még a kérdés? Hát ugye most már 12 éve hogy itt a Zila Kávéház működik és ahogy mondtam, mi elsődlegesen cukrászat vagyunk, de ettől függetlenül rettentő fontosnak tartjuk, hogy mint étterem is megálljuk a helyünket. Na, nem mint a Fine Dining étterem, tehát nem a csúcs gasztronómiát szeretnénk képviselni, egyrészt itt nincs is erre igény, másrészt meg bent a városban már nagyon sok jó étterem van. De ettől függetlenül szeretnénk azt, hogy folyamatosan itt a kerületben élők, itt a környezetben egy olyan meghatározó hely legyünk, étterem legyünk, ahol mindig valami frisset, mindig valami jót, állandó minőség, de valami különlegeset találjanak. Úgy érzem, hogy ehhez a megfelelő embert meg is találtuk most a konyhán, úgyhogy szerintem ez abszolute működni fog.
Az étterem mellett - mint mondtam - a cukrászat szintén fontos. Ott is most tervezünk fejlesztéseket, megújulásokat. Szeretnénk új termékekkel megjelenni, szeretnénk jobban kihangsúlyozni, illetve nagyobb figyelmet fordítani az allergiával küzdőkre. Nekem egyébként a 4 éves kisfiam sokáig küzdött laktóz-érzékenységgel, ezért is tudom azt, hogy mennyire nehéz, ha valakinek van ételallergiája: megtalálni azt a terméket, amit bátran és nyugodtan fogyaszthat. Az a célom, hogy ezen erősítsünk és fejlesszünk, illetve újfajta sütemények, desszertek megjelenését is szeretnénk. Meg kell említenem, édesapámnak a fantasztikus innovációját, a Zila tortaforma termékcsaládot, technológiát, ami a világon egyedülálló, saját fejlesztés. Egy olyan szilikon sütőforma, illetve a hozzá kapcsolódó technológia, aminek segítségével folyékony öntettel tölthető, nem csak cukrászati, hanem melegkonyhai készítmények is készíthetők. Egyébként ez a Zila-tortaforma termékcsalád a kávéházon belül ez már egy külön üzletággá fejlődött, a feladataim közé tartozik többek közt ennek is a menedzselése. Célunk az, hogy az egész világon elterjesszük ezt a szilikon formát, tehát hogy mindenki megismerje. Ez egy nagyon nehéz dolog, külföldi piacra lépni, de azért haladunk, már több, mint 50 országban jelen van a Zila-tortaforma, tehát ahonnan vásároltak, megjelent. Most a következő projektünk szeptemberben lesz. A 2015-ös Nemzetközi Cukrász és Pék Kiállításon fogunk az IBÁ-n kiállítani. Ez egyébként a legnagyobb nemzetközi ilyen jellegű kiállítás, egy 32 négyzetméteres standon fogunk megjelenni. Én azt hiszem, hogy egyedülálló, vagy egyedüliként magyar kiállítóként, úgyhogy ez most a következő feladat, amire így koncentrálunk. És hát a közeli terveink között - mondom - szerepel az, hogy az egész világot lefedjük, tehát megjelenjünk a Zila-tortaformákkal, amik egyébként forma-oltalommal is rendelkeznek.

- Nagyon köszönöm a beszélgetést! Kívánom, hogy a terveik valóra váljanak, és kívánom, hogy minden számításukat úgy igazolja az élet, ahogy Önöknek a legkedvezőbb.

- Köszönöm szépen!
Az oldalt összeállította: vivere ......................................................................................................................... Vissza a fő oldalra

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz